Története

 

A terület az őskor óta lakott, ezt paleolit kori kőeszközök tanúsítják.

 

A magyar honfoglalók a mai Edelényhez tartozó borsodi földvár helyén jelentős települést hoztak létre, ez a legnagyobb korabeli magyar falu, amit régészetileg sikerült azonosítani. Összesen 17 házat tártak fel az egykori felszínen, a várdomb északi oldalán két sorban, mintegy az „utca” két oldalán. Alapjuk agyagba rakott kő volt, falaik fából készültek. Volt köztük egy fatuskókra állított boronaház is. A házaknak tapasztott padlójuk volt, és bennük U alakú, kövekből rakott kemence is állt. Az egy helyiségből álló házak alapterülete mintegy 16 m² volt. Két ház esetében azt is sikerült bizonyítani, hogy padlásuk is volt. A faluban volt egy nagyobb ház is, 5x5 méter alapterülettel, 80 cm vastag kő alapfalakkal, ami valószínűleg egy előkelő otthona lehetett. A falu tűzvész következtében, egyszerre pusztult el, utána épült a helyére a borsodi ispáni földvár.

 

Edelényt 1299-ben említik először Edelin néven, ekkor Roland nádor tartotta itt Borsod vármegye közgyűlését.

 

1332-ben Edelényi László fiai voltak birtokosai. Papja ez évben a pápai tizedjegyzék szerint 29 garas pápai tizedet fizetett. Az adó magas összege arra mutat, hogy már ekkor valószínű mezőváros volt.

 

Az egyik városrészét alkotó egykori Borsod falut (melyet 1950-ben csatoltak hozzá) már 1108-ban említik. Ebben a faluban államalapítás kori földvár állt, amely Borsod vármegye központja és névadója. A földvárral szemben áll a helyi védelem alá vett, de még elhanyagolt állapotban lévő és magánkézben álló egykori Szekrényessy-kastély, mely valójában egy tízszobás kúria, melyben a reformkorszakban a Ragályi és Szekrényessy családdal rokonságban álló irodalmárok, közéleti személyíségek fordultak meg, mint Kazinczy Ferenc, kinek utóbb unokaveje Szekrényessy Árpád (1849–1917) bírta a Bódva parti kúriát. Az épületről országos viszonylatban is egyedülállóan gazdag kismonográfia jelent meg 2006-ban, mely több száz eredeti fotóval és forrásidézettel mutatja be a Bódva-völgyi nemesség életviszonyait. (Szekrényessy Attila: Egy borsodi udvarház története, Edelény, 2006.). A városfejlesztés koncepciói között szerepel az egykori Szekrényessy-kastély kivásárlása, eredeti állapotban történő felújítása és 1996-ban lebontott tornyának visszaépítése és kulturális célú hasznosítása, mely a földvár komplexumával egy egységet alkotva indokolt törekvés.

 

A középkorban Edelény lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak, de a történelem viharai nem múlnak el nyom nélkül, a török időkben többször elnéptelenedett a falu.

 

A mezőgazdaságtól az ipar felé a 19. században kezdett orientálódni. 1838-ban a terület birtokosai cukorgyárat hoztak létre, ezenkívül megindult a barnaszén-bányászat is. Innentől a mezőgazdaság és az ipar egyformán meghatározó a település életében. 1950-ben Edelényhez csatolták Borsod községet, 1963-ban pedig Finkét. (Finke legrégibb utcája az Árpád út, itt található egy emlékmű, amely Finke felszabadulásának állít emléket.)

 

Edelény 1986-ban kapott városi rangot.

 

A rendszerváltás után a bánya bezárt, a tsz-eket pedig felszámolták, ami nehéz gazdasági helyzetbe hozta a várost.

 

Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta

Rangja

1950-ig nagyközség

1950–1966 önálló tanácsú község

1966–1970 községi közös tanács székhelye

1970–1983 nagyközségi közös tanács székhelye

1984–1986 városi jogú nagyközség

1986 óta város

Hozzá tartozó települések

1950 óta Borsod

1963 óta Finke

1984–1992 Abod, Damak

1984–1993 Ládbesenyő

1984–1994 Balajt

Társközségei

1966–1983 Balajt, Damak

1969–1983 Abod, Ládbesenyő, Szendrőlád

Területi beosztása

1910-ig Borsod vármegye, Szendrői járás

1910–1923 Borsod vármegye, Edelényi járás

1923–1938 Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye, Edelényi járás

1938–1945 Borsod vármegye, Edelényi járás

1945–1950 Borsod-Gömör vármegye, Edelényi járás

1950–1983 Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Edelényi járás

1984 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megye

1994 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Edelényi kistérség

Központi szerepköre

1910-ig Szendrői járás székhelye

1910–1983 Edelényi járás székhelye

1984–1986 Edelényi nagyközségkörnyék központja

1986–1990 Edelényi városkörnyék központja

1994 óta Edelényi kistérség központja

Forrás:Wikipédia